15. rész

Hatalmas késéssel , de itt van a * dobpergés * 15. rész. Remélem tetszik majd nektek , ne felejtsétek leírni a véleményeteket . Pipáljatok és iratkozzatok fel. Köszönöm , hogy olvastok. 

Huszonhat óra , negyvenöt perc és huszonhárom másodperc telt el azóta , hogy a rendőr elvitte Luke-ot. Huszonhat óra , negyvenöt perc és huszonhárom másodperce ülök a kanapén tehetetlenül. Minden másodperc hosszú időnek tűnt. " Szükségem van Luke-ra . Szükségem van a szívem másik felére "
- Megyek a vécére .- hallotta, Annabell hangját. Mielőtt elment volna bezárta a bejárati ajtót , a kulcsokat pedig a zsebébe mélyesztette . A tettén elmosolyodtam .
- Csak óvintézkedés .- suttogta.  Minek óvintézkedés ? Huszonhat óra , negyvenhat perc és tizenkét másodperc alatt csak kétszer próbáltam Luke után menni. " Azt hiszed , hogy meg tudsz állítani ??? "  raktam fel a kérdést magamban , s közben barbár mosollyal néztem Annabell távolodó alakját. Ahogy becsukódott a fürdőszoba ajtaja felpattantam a kanapéról , az ablakhoz léptem , kinyitottam és könnyedén átmásztam rajta . Miután sikeresen kiértem a házból futásnak eredtem. Kihalásztam a zsebemből Luke kocsikulcsát , amit már régebben magamhoz vettem és becsusszantam a kormány mögé . A  motort felpörgött majd elindultam . Bő tíz perc után megérkeztem a rendőrség elé. Megállítottam a motort és gondolkodtam. Az egyedüli kérdésem az volt , hogy " Hogy hozom ki Lukot ? ". Mindegy mi történik elv alapján kiszálltam az autóból és éppen a épület felé gyalogoltam , amikor valaki rászökött a hátamra . A test súlya miatt földre rogytam , az állkapcsomat pedig jól belevertem a kemény betonba.
- Mit keresel itt ? - kérdezte valaki . Biztos , hogy nem Annabell , hiszen a hangja férfias volt. Ajkai súrolták a fülemet amikor beszélt. Ismerem ezt a hangot , most már csak az kell eszembe jusson , hogy honnan.
- Eljött a pillanat kislány. Luke nincs itt , hogy megvédjen . - és ekkor , mint egy bomba , úgy robban be az emlékeim közé , hogy ki a hang tulajdonosa.

NICOLAS

Az ember aki megölte anyut. Az ember aki most engem fog megölni. Gondolkodj Sophie. Gondolkodj !

- Várj ! - mondtam- Segíts nekem kiszabadítani Luke.ot és szavamat adom , hogy megölöm magam.

- Nem hiszek neked.

- Kérlek ! Ígérem! Csak segíts kiszabadítani Luke-ot , és elveheted az életem. Nembánom.- éreztem , ahogy a könnyeim lassan kicsordulnak .

- Kihozom , miután megöltelek.

- Nem ! El akarok búcsúzni! Kérlek.- most már patakokban folytak a könnyeim. Nicolas láthatott valamit az arcomon , hiszen leszállt rólam , felemelt a földről és megszorította a karomat.

- Kihozzuk Luke-ot , és neked véged . Hallottad ?- kérdezte , mire kinyitottam a számat , de mivel nem jött ki hang a torkomon bólintottam. Azt hiszem , hogy ez nem nagyon tetszett Nicolas-nak, hiszen a karomtól fogva rángatni kezdett.

- HALLOTTAD ?- most mégjobban ordított.

- Igen.- suttogtam rémülten.

- Nem hallom !

- Igen.- ordítottam , de a végén elcsuklott a hangom.

- Törüld le a könnyeidet , így nem érünk el semmit.- tettem amit mondott.

Az épületbe érve Nicolás felkapott és fénysebességgel futni kezdett a cellákhoz vezető lift felé. A nagy gyorsaság miatt szerencsére senki sem látott meg. A felvonó ajtaja szisszenve kinyílt. Nicolas lépett be elsőnek , majd követtem én. Amint újra kinyílt a lift ajtaja kiléptünk és egy alagút féleségben találtuk magunkat. Az alagutat tompa fény világította meg. A fal mentén , kb 10 lépésként egy ajtó jelent meg. Felnéztem , és észrevettem valamilyen táblácskát , ami ki volt világítva . CELLÁK. Egy újabb folyosóhoz értünk. Szélesebb de rövidebb volt. Jobb- és baloldalt rácsos  ajtókkal  Igazából cellák voltak. A rabok mind kérdő pillantással néztek ránk.

- Luke nincs itt.- suttogta Nicolas.

- Menjünk a következő folyosóhoz.- mondtam és bátor léptekkel indultam előre. Négy folyosó után megtaláltuk Luke-ot is. Nem nagyon örült nekünk. 

- Sophie ! Te teljesen elvesztetted az épp elmédet ?- mordult rám.

- Sajnálom , de utánad kellett jönnöm. 

- És , hogy vetted rá Nicolast , hogy segítsen?

- Azt mondta....- kezdte Nicolas , de nem engedtem , hogy befejezze , hiszen a könyökömet jól a bordái közé nyomtam.

- Megvannak a módszereim .- suttogtam.

- Tudod , hogy ez nem tetszik nekem.- suttogta Luke , majd a tompa fényben is észrevettem , ahogy a arca egyre sápadtabb .

- Mi a..?- kezdtem volna , de valaki félbeszakított. Nicolas a szupergyors sebességét használva elszaladt , otthagyva engem , Luke-ot és a rendőrt.

- Mit keres maga itt ? - kérdezte a rendőr rám szegezve a pisztolyát. Hirtelen ötlettől vezérelve rángatni kezdtem Luke cellájának az ajtaját , természetesen nem nyílott ki.

- Kisasszony , fejezze be. Kérem. - jött közelebb.

Nem tudom miért, talán az adrenalin miatt közelebb léptem a rendőrhöz , és a jobb lábammal gyomorszájon rúgtam . Abban a pillanatban több dolog is történt egyszerre. A nephilim erőm valahonnan nagyon mélyről tört fel , így a rendőr nagy lendülettel hátraesett miközben nagy pukkanás hallatszott , majd Luke ordítása. Nem nagyon tudtam felfogni , hogy mi történt. Láttam ahogy a rendőr teste egy kupacba omlott össze pár méterrel arrébb a földön. Kifújtam a levegőt , és Luke felé fordultam . Gyengének éreztem magam , de a diadalmas mosoly ott ült az arcomon . Majd Luke arcát megpillantva helyrejöttem. Hatalmas fájdalom fogta körbe a mellkasomat és a hasamat. Meggyvörös folt ütött át a világos rózsaszín blúzomon , ami egyre csak növekedett. Rémült arccal néztem Luke szemeibe , amikben a félelem és düh keverékét láttam. Megszédültem , majd összeestem. A rendőr eltalált. Az utolsó pillanatban eltalált. Hallottam , amint Luke a hatalmas erejét használva a cella ajtaját a szembelevő celláig rugta , majd mellém telepedett le. Nedvességet éreztem az arcomon. Legelőször azt hittem , hogy csak az én könnyeim , de miután megláttam Luke gyengeségének a jeleit összeszorult a szívem.

- Minden rendben lesz. - suttogta Luke és felemelt a földről. Összerándultam , küszködve igyekeztem levegőhöz jutni. Pislogtam. Luke körvonalai kezdtek elmosódni.

- Tarts ki.- suttogta , de nem bírtam , sötétségbe borult a világ. Meg kellett halnom. Hát most megtörtént.